- A vállalati kommunikáció közhelyeiben sok esetben már a szövegírók sem hisznek
- A közhelyek többségét nem lehet egyetlen szinonímával kiváltani
- Fontos, hogy meghatározzuk, az adott fogalom alatt pontosan mit értünk
- Platform függő, hogy hogyan tudjuk érthetőbben és valódi jelentést hordozó mondatokkal helyettesíteni a frázisokat
Fiatalos csapat, versenyképes fizetés… Az ezekhez hasonló, jobb híján helykitöltő funkcióval rendelkező szóhalmazok ma már csak a látszat kedvéért szerepelnek a marketing szövegekben, ugyanis még “szülőanyjuk” sem gondolja komolyan, hogy tényleges mondanivalót hordoznak. Ennek ellenére masszívan szervesültek a vállalati kommunikációba. Nem csoda, hogy tízből hat álláshirdetésben még mindig találkozhatunk velük. Most a leggyakrabban használt közhelyeket vettem górcső alá (a kollekció kiragadott példákat tartalmaz). De, hogy bejegyzésem túlmutasson az indexre tett szavak listáján, azt is megnézzük: mivel kerülhetjük ki ezeket.
Amikor a ‘90-es években hazánkban ismert fogalommá vált az ISO 9001 (minőségirányítási rendszerszabvány), a “minőség” szó ázsiója is igencsak megnőtt. A “minőségi” megjelölés többlet funkciót nyert, mintha maga a termékcímkére írt szó garanciát adna a valós tartalomra. Csak hát sajnos, a Pocsék Áruk Fórumán többszörösen nívódíjas vállalkozások is rájöttek erre, és idővel már maguk is úgy hirdették saját holmijukat, mint minőségi árucikket. A csak papíron jó termékekkel kereskedők elegánsan figyelmen kívül hagyták azt a régi igazságot, miszerint “A nívós portékát a vevők dicsérik. A bóvlit az eladó.”
Elég-e a termékre ráírni, hogy “magas minőség”?
Napjainkra a minőség/minőségi szavak a túl sok használattól és a silány termékeken való megjelenésüktől szinte teljesen kiüresedtek. És hát valljuk be, a minőség erősen szubjektív dolog. Szolgáltatásunk/termékünk leírásánál a közhelyes kifejezésnél erősebb fogódzót adunk akkor, ha “ár-érték arányban a piacon az egyik legjobbként” hivatkozunk magunkra.
Amennyiben valóban kimagasló minőséget produkálunk, és ezt egy objektív tanúsító szerv vagy nagy számú elégedett ügyfél is igazolja, hivatkozzunk rájuk!
Értelmezés kérdése, hogy a minőségi szolgáltatásba beleértjük-e azt, hogy nálunk mindig elérhető helyettesítő termék, illetve, hogy adott esetben telefonos vagy személyes tanácsadás keretében segítjük a vásárlót a vásárolt cikk beüzemelésével, használatával kapcsolatban. Ugyanígy megint csak a minőségi szolgáltatást igazolja az, ha vállalatunknál kizárólag okleveles, a szakmájukban 5-10 éve dolgozó szakemberek dolgoznak, akiknek nehezen lehet a területükön újat mutatni.
Üres frázisokkal teli hirdetések
Ha pedig a “minőséget” már kigyomláltuk szókészletünkből, jöhet a sorban a következő közhely, a “hatékonyság”. Manapság már minden hatékony. (Vagy újabban éppen “smart”.) Itt azért van néhány szinonima (eredményes, hatásos, produktív, hathatós stb.), amelyek használatával elkerülhetjük az elcsépelt nyelvi fordulatokat és egy leheletnyi változatosságot hozhatunk vállalati kommunikációnkba, kiemelve szövegünket a többi, közhelygyűjteménnyel operáló tartalom közül.
Akár egy összehasonlítással is szemléltethetjük hatékonyságunk: mi egységnyi idő alatt az ebben a szegmensben tevékenykedő cégek többségénél gyorsabban dolgozunk,
vagy ugyanakkora ráfordítással több (a versenytársakéval megegyező minőségű) terméket vagyunk képesek előállítani. És ez még szemléletesebben is mutatja meg, hogy mennyire vagyunk hatékonyak.
Dinamikusan fejlődő vállalat kihívást kereső munkatársát keresi versenyképes fizetésért
Aztán itt van a bevezetőben említett álláshirdetések halmaza. Bár nem végeztem reprezentatív kutatást a témában, az azért egy gyors kereséssel is megállapítható, hogy a szövegezők számos esetben még mindig a bevett töltelék szövegekkel igyekeznek megjelenni a kereslet- kínálat piacán.
A lista első helyén a “dinamikusan fejlődő cég” kifejezés szerepel. Fontos kiemelnem, hogy NEM a tartalom ellen van kifogásom, hiszen vállalatvezetőként magától értetődő a szándék, hogy megmutassuk: a reménybeli munkavállalót egy olyan céghez igyekszünk csábítani, amelynek van jövője. Ám a szövegíró a közhellyé silányított kifejezéssel épp csak annyit tesz, hogy kipipálja a hirdetésben az “ejts néhány szót a gazdasági társaságról is!” rubrikát.
Ugyan részletes cégtörténetre itt nem lesz lehetőségünk, de egy némileg hosszabb, de többet mondó formulával kiváltható az adott szó használata. Pl. 30 éve családi vállalkozásként induló, mára a hazai piac egyik meghatározó szereplőjévé vált vállalat stb.”
De az is járható út, ha közvetetten mutatjuk be fejlődési pályafutásunkat: “kezdetben a mikrovállalkozások volt a célcsoportunk, mára viszont közismert nagyvállalatok (akár 2-3 konkrét példával alátámasztva) a megrendelőink.”
Csocsóasztal, babzsák, közhely
Akkor sem vagyunk sokkal beljebb, ha a “fiatalos csapat” kifejezést olvassuk. Ez is ugyanolyan vállalati kommunikációs toposszá nőtte ki magát, mint a fentebb felsoroltak. A kifejezés zavarba ejtő, mert nehéz eldönteni, hogy a “fiatalos” kitétel kimerül-e a csocsóasztalokban és babzsákokban, vagy bár a leendő munkahelyen bőven akadnak majd negyvenesek-ötvenesek, oldott légkörre, a merev formalitások helyett a problémamegoldásra koncentráló vezetőségre/teamre számíthat-e a jelölt.
Persze, ott, ahol mindössze négy sor áll a rendelkezésünkre álláshirdetés gyanánt, nincs lehetőség a bővebb kifejtésre. Amennyiben viszont ennél nagyobb terjedelem adott, szót ejthetünk a vezetés rugalmasságáról, a home officeról, az egyén fejlődési lehetőségeiről, a csapat együttműködési képességeiről, a munkaidőn kívül szervezett programokról. Azaz, mindarról, ami egy munkahelyet valóban kortalanná tesz.
Versenyképes fizetés vagy amit akartok!
A toplista abszolút első helyezett közhelye mégsem ez, hanem a “versenyképes fizetés”, ami már csak a nagy számú példa okán is, úgy tűnik DNS szinten van belekódolva az álláshirdetők lelkébe.
A kékgalléros munkaköröknél döntő szempont lehet, hogy pontosan mennyi a várható kereset, így ott érdemes a konkrét összeget megjelölni. Ha másért nem, hát azért, hogy még a startvonalnál eldőljön, ki az, akit az általunk kínált bér egyáltalán nem mozgat meg. Ezzel szemben a vezetői pozíciók esetében – ahol az állásinterjú egyben bércsörte is – érdemes az egyéb juttatásokat (céges autó, utazási támogatás, fizetett orvosi ellátás, biztosítás, bérelt lakás stb.) felsorolni, ezzel ugyanis már egészen korrektül körülrajzoljuk ajánlatunkat.
Élet a bullshiteken túl
A vállalati kommunikációs kánonba mélyen beleivódott a “csak egy álláshirdetést adok fel, nem kell ehhez szövegíró” elv. Nem csoda, hogy ezek után megnő az egy hirdetésre eső “keressük a kihívásra vágyó új kollégánkat”, “fejlődési lehetőséget kínálunk”, “legyél csapatjátékos” típusú bullshitek aránya.
Belátom, hogy ha csak a terjedelem felől nézzük az iménti közhelyeket, egyik sem váltható ki egyetlen kevésbé elcsépelt szóval. (Nyilván, hogy mekkora felület van a szövegezésre, ez erősen platform függő.)
Mégsem kell ahhoz verbális inkontinenciában szenvednünk, hogy a “sok szóval semmit” mottóján jócskán túllépjük. Bár munkás a dolog, de megéri az erőfeszítést, mert a konkrétumokkal az olvasó nem érzi majd úgy, hogy a lyukat akarunk beszélni a hasába.
Lecserélnéd a kommunikációs kaptafákat, de nincs ötleted, hogy mivel helyettesítsd őket? Csak egy telefonra/emailre vagy a megoldástól.
