Nem, ez a cikk nem egy kannibál reformkonyhai receptkönyv első fejezeteként íródott, csupán azért, hogy a központozás fontosságát, valamint a verbális és az írott szöveg közötti különbségeket áttekinthessük egy érdekes, megmosolyogtató, de felettébb tanulságos példán keresztül.
Szerintem nincs is olyan középiskolai magyartanár, akinek a repertoárjában ne szerepelne a “A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezne én nem ellenzem” példamondat.
Fregoli mondat
A történet – amely a XIII. században igen komoly sajtót kapott – főszereplője Gertrúd királyné (II. András felesége, és igen, ő a Bánk bánból jól ismert negatív főhősnő), aki ellen a magyar urak merényletet terveztek.
A lázadók a széles társadalmi támogatottságért magát az esztergomi érseket is bevonták a merénylet előkészítésébe, tőle származik a fenti, latinul így hangzó mondat: “Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico”.
A tanmesébe illő idézet kaméleoni képességekkel rendelkezik, ugyanis attól függően, hogy hova tesszük a vesszőket, a mondat értelme gyökeresen megváltozik.
A többi pedig már történelem.
Központosítás és központozás
Az összeesküvők azt olvasták ki a levélből, hogy az érsek áldását adta a gyilkosságra, míg az egyházi főméltóság a kényelmetlen vádakra reagálva, értelemszerűen másképp tagolva adta elő a mondatot. Ennyi pedig elég is volt ahhoz, hogy mind a király, mind a középkor emblematikus pápája: III. Ince felmentse őt a vádak alól.
Vessző híján világhírnév
Az utókor viszont jól megjegyezte Merániai János nevét – mint sejthető, nem épp pozitív értelemben. Ebben mondjuk
kulcsszerepe volt Boncompagno da Signa olasz tudósnak, aki a citált mondatot a fregoli beszéd (így is használhatom, úgy is használhatom) iskolapéldájaként említette 1235 körül kiadott Rhetorica novissima című tankönyvében, de rajta kívül jó pár más forrás is említést tesz róla.
Bár a történészek kétségbe vonják a történet hitelességét, ez nem befolyásolta a story terjedését, és lám, majd’ 800 évvel később, most te is erről olvasol.
(De, nemcsak nekünk, magyaroknak van ilyen vessző híján más értelmet nyerő mondatunk. Itt van mindjárt az angol Let’s eat, Grandma! mondat. (Gyerünk, együnk, nagymama!) Ha az írásjelet elhagyjuk, jelentésváltozáson megy keresztül a mondanivaló, és magyar fordításban annyit jelent majd, hogy együk meg a nagymamát!)
Megvesszőzött hibák
Az online világban talán ez a probléma nem tűnhet olyan jelentősnek, hiszen hibánk néhány kattintással könnyen javítható. Mégis, mielőtt szabadjára eresztjük gondolatainkat, a nevetségessé válás vagy a veszélyes félreértések elkerülése érdekében érdemes figyelmesen elolvasni írásunkat, ugyanis, mint a fenti példák is igazolják,
egyetlen aprócska írásjel (a comma) még ha rövid időre is, de képes megváltoztatni egy mondat értelmét vagy szélsőséges esetben akár egy történet kimenetelét.
Forrás: https://rubicon.hu
