• Egy szezonális eseménynek időhöz kötöttsége okán korlátozott a hírértéke
• A formálisabb események időben történő közlése a cég elemi érdeke
• Bizonyos esetekben már a pár napos hír is “viseltesnek” tűnik, de a néhány hetes/hónapos már egészen biztosan
• A túl hosszas hallgatás kételyt ébreszthet
• A perekről bűncselekményekről, a történelmi eseményekhez kapcsolódó, valamint a klíma és gazdasági válságot érintő híreken kevésbé fog az idő

Jelen cikkem megírása előtt napra pontosan egy hónapja járt itt a Mikulás. Belátom, innen nézve a téma nem éppen harmatos, ám mivel ma a hírek frissességével és az ezzel szorosan összefüggő hírértékkel tervezek foglalkozni, a célnak ez a határidőn túli Télapózás teljesen megfelel.

Azt mindenki tudja, hogy a Mikulás eljövetele a szezonális események legszezonálisabbja, egyetlen estére/éjszakára korlátozódik. A munkatársaik szociális jólétére is odafigyelő vállalatok ilyenkor ajándékozzák meg a céges nagycsaládhoz tartozó gyerekeket, hogy aztán másnap vagy legkésőbb harmadnap fotóval illusztrált bejegyzés formájában számoljanak be a hogy hogy nem, magyarul beszélő Joulupukki látogatásáról.

Bár nem az ezen eseményekről készült beszámolók a szövegírói kreativitás csimborasszói, érzelmi töltetük alapján a szóban forgó posztok mindenképpen nagy sikerre számíthatnak. Persze csak akkor, ha kellő időben aggatják fel őket a világhálóra!

Megkésett Télapó

A közelmúltban ugyanis egy ilyen esemény frissen közzétett online leporellójába botlottam az egyik platformon. Mire “adásba került” a tudósítás, az est sztárfellépője már rég hazavezette szánját, megetette a rénszarvasokat, lezuhanyozott és felépített egy újabb faházat Lappföldön.

Nyilván a példában szereplő szervezetnek nem volt embere/ ideje a rengeteg képet és a hozzájuk tartozó pár soros szösszenetet posztolni. Pedig az employer branding és PR szempontokat szem előtt tartva – nagyon helyesen – fontosnak ítélték meg az esemény közhírré tételét. Csakhogy mire az anyag teljes terjedelmében megjelent a social mediában, a hírt vastag nemespenész fedte. Arról meg tudjuk, hogy csak a méregdrága sajtoknak és a téliszaláminak áll jól.

Az aktualitásától megfosztott információ így aztán csak a vállalat hardcore követőinek jelent újdonságot, mindenki más továbbgörget rajta. Mit tehet ilyen esetben egy vállalkozás?

1. Egyetlen jól sikerült fotóval és egy maximum ötmondatos leírással néhány órán belül tájékoztatja a nagyérdeműt a történésekről. Ez nem igényel több időt (fotószerkesztéssel, szövegírással együtt) egy fél óránál. A mellékelt szövegben ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fényképes beszámoló további részével hamarosan jelentkezünk. Ebben az esetben a hamarosan maximum egy-két napot jelent.
2. Ha erre nincs kapacitás, a hírérték megőrzése érdekében célszerű külsős szakembert bevonni.

Hírérték és terjedési sebesség kéz a kézben

Legjobb tudomásom szerint sem a Mikulás, sem a gyerekek nem emeltek kifogást a hír késedelmes publikációja miatt. De akadnak másféle protokolláris események, ahol azért az információ tervezett avulása ennél nagyobb port kavarhat. Egy vállalat alapkőletétele legfeljebb néhány napig ad beszédtémát az érintett városban/régióban és persze a sajtóban. Az ünnepélyes ceremóniáról szóló beszámoló hírértéke és érdekessége pedig az azóta eltelt idővel fordítottan arányos.

Extrém esetben a túlzott késlekedés nevetség tárgyává teheti a hír forrását, rosszabb esetben (igen, létezik annál is nagyobb blamázs, mintha kiröhögnek!) joggal feltételezhetjük, hogy okkal nincs hír az eseményről. Emlékezzünk csak a csernobili katasztrófa utáni nagy sajtócsendre… – de ez nyilván már messzire, a krízis kommunikáció területére vezet.

Nosztalgia vagy PR?

“Praxisomban” előfordult már olyan eset, ahol egy hónapokkal korábbi, azóta szolidan megpimpósodott miniszteri kitüntetés megzenésítésével kapcsolatban kerestek meg. A megbízó azt remélte: a jól megírt anyag felkelti majd a sajtó és a reménybeli ügyfelek figyelmét. Csak sajnos az ominózus kitüntetés csillogása és hírértéke addigra már erősen megfakult. Nem tehettem mást, lebeszéltem az ügyfelet a projektről. 

Golyó- és időtálló témák

Persze, egy információ élettartamát, terjedési sebességét az időfaktoron kívül számos tényező befolyásolja. Így például

Minőségét megőrzi…

Az sem mindegy, hogy a világháló mely platformján tesszük közzé az adott tartalmat.

A platformok mögé behúzott algoritmusok egyébként is jellemzően a “friss húst” részesítik előnyben, azaz a legújabb, a trendekhez leginkább igazodó, az adott médium követői számára valódi hírértékkel bíró tartalmakat részesítik előnyben. 

Egy banánevés margójára

És a végére nézzünk egy 10/10-es ellenpéldát is! Néhány évvel ezelőtt tornádószerűen söpört végig a sajtón Maurizio Cattelan kortárs művész, pontosabban az ő műalkotásának esete. Mint ismeretes, a formabontó installáció lényegében egy szigetelőszalaggal falra ragasztott banánból állt. Az egyébként 120 ezer dollárra árazott műalkotást viszont egy másik kortárs művész nemes egyszerűséggel megette. Az IKEA marketing gépezete ebben a pillanatban lendült működésbe és kiváló részidővel pazar saját reklámot csinált a dologból. Ezt. →

A fentiek tükrében talán abban megegyezhetünk, hogy mondjuk három héttel a szóban forgó “botrányos banánevés” után már korántsem durrant volna ekkorát a svédek ötlete. 

Nincs kapacitásod/időd a cikkeidet, beszédeidet, posztjaidat, katalógus szövegeidet, blogjaidat megírni? Tudod, csak egy telefonhívásra vagyunk tőled!